
A Tisza szabályozásának emlékműve
Az emlékmű plasztikai részét egy szoborcsoport a „Kubikosok”, mai címe: „Az Alföld népe” mészkőbe faragott csoportja valamint a „Mérnök”, Vásárhelyi Pál egészalakos bronz szobra alkotja.
A Tisza szabályozásának emlékműve
A „Mérnök” kettéhasított domb két partja között áll, az „Alföld népe” csoportja a jobb oldali domb tetejére került.
„Az Alföld népe” bár egyenként eltérően megformált alakok, különbözőségükkel egy népet összetartó magatartást, az Alföld népének teremtőerejét, a férfierőt szimbolizálják.
A „mérnök” Vásárhelyi Pál (1795 - 1846)
Vásárhelyi Pál 1795. március 25-én született Szepesolasziban.
A miskolci algimnáziumban tanult, majd Eperjesen filozófiát hallgatott, itt határozott a mérnöki pálya mellett. E célból mérnökgyakornoki állást vállalt Borsod vármegyében, majd a pesti tudományegyetem Mérnöki Intézetében szerzett mérnöki oklevelet 1816-ban.
1819-től vett részt a Körösök vízrajzi felmérésében Huszár Mátyás mellett.
1826-tól dolgozott a dunai mappáción, azaz térképészeti felvételen, melynek 1829-ben a vezetője lett. Ő irányította a folyó Pétervárad és Orsova közti szakaszának felmérését, majd 1833-től Széchenyi, mint Duna-szabályozási királyi biztos mellett az Al-Duna szabályozás vezetője lett.
1833-34-ben Széchenyivel hosszabb nyugat-európai utat tettek, Hollandiában megtekintették a csatornaépítés akkori legmodernebb technikáját.
1835-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1838-ban rendes tagja.
1845-től Széchenyi István műszaki tanácsadójaként dolgozta ki a Tisza-szabályozási tervét. Előzőleg együtt végighajózták a folyót, s megállapították, hogy a lefolyási viszonyok igen rosszak. Vásárhelyi terve, mely Lányi Sámuel 1833-45 közti felmérésein alapult, a folyamszabályozást az ármentesítéssel egységes feladatként fogta fel.
A költséges terv a Tiszavölgyi Társulat ülésein heves vitákat váltott ki, melyek során Vásárhelyi szívszélhűdést kapott, és Budán, 1846. április 8-án meghalt.
Kronológia
1967 Vigh Tamás szobrászművész elkészíti az emlékmű eredeti koncepcióját
1999 Az emlékmű központi figurája a Vasilescu gyűjtemény kiállításán jelenik
meg, ahol a vízügyi szakma figyelme ismét ráirányul.
2003 A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság megrendelésére Vigh Tamás szobrászművész elkészíti a Vásárhelyi szobor egy kisplasztikai példányát, Bálint Ádám képzőművész pedig az emlékmű-terv vázlatos rekonstrukcióját.
2004 A TIKÖVIZIG az emlékű felállítására méltó környezetnek találja a kezelésében lévő Tiszalöki Arborétumot és pályázatot nyújt be a Képző- és Iparművészeti Lektorátushoz a megvalósítás támogatására.
2005 A TIKÖVIZIG kezdeményezésére - neves közéleti személyiségek részvételével - létrejött a Vásárhelyi Emlékmű Megvalósulását Támogató Testület (VEMTT).
Elkészül az emlékmű központi figurájának 1:1 méretarányú gipszmodellje.
Bronzba öntik a főalakot, kifaragják a „Kubikosok” szoborcsoportot.
Elkészül az emlékmű építészeti terve.
2006 Az emlékmű kivitelezésének hatósági engedélyeztetése.
2007 A szobrokat a Fővárosi Kiscelli Múzeum Vígh Tamás szobrászművész „Negyven év után, és tovább” c. életmű kiállításán mutatják be.
Szeptemberben megkezdődtek az emlékmű kivitelezési munkái a Tiszalöki Arborétumban.
Az ünnepélyes átadás időpontja november 30-a.
Vígh Tamás szobrász
1946-1952: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Ferenczy Béni.
1975-1986 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára
1986-1990-ben a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége elnöke 1954, 1969: Munkácsy-díj;
1973: érdemes művész;
1978: a budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé díja;
1978: Kossuth-díj;
1979: II. Országos Éremművészeti Biennálé díja, Sopron;
1983: kiváló művész
A 60-as évek elejétől a hazai szobrászat, bár lassan, de megváltozott, a naturalizmust és a klasszicizmust - természetesen megmaradva a figuralitás határai között - igyekeztek fellazítani a szobrászok. Ehhez a folyamathoz nagyban hozzájárult Vígh Tamás is.
A 60-as években alakította ki saját, egyéni, enyhén kubisztikus, sőt a pop arttól is megérintett, a gyűrt, behorpadt lemez formáit kiemelő, bronzból öntött és lemezből készült szobrainak stílusát.
A 90-es években öntött kisbronzait az expresszív megformálás éppen úgy jellemzi, mint a tömeget kiemelő gyűrt, horpadt felületek. Munkássága jelentősen hozzájárult a modern magyar szobrászat megújulásához. Jelentős mennyiségű köztéri szobrot készített.
Vígh Tamás 2010-ben hunyt el.








