Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság
Gyengénlátóknak

Víz a városokért-városok a vízért

2011.04.08

A Víz Világnapját minden évben március 22-én ünnepeljük, amelyről az ENSZ 47. közgyűlése 1992-ben döntött Dublinban. Ebből az alkalomból tettünk látogatást a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnál osztályfőnökünk, Újné Pethő Andrea vezetésével.


Egy rendhagyó foglalkozáson vehettünk részt, melynek a „Víz a városokért – Városok a vízért” volt a címe. Az előadás, melyet az igazgatóság egy munkatársa tartott nekünk azt mutatta be, hogy a nagyobb emberi települések milyen pazarlóan bánnak a vízzel, illetve milyen változtatásokat tehetünk azért, hogy a vizeinket tisztán tarthassuk.

A második emeleten egy nagyobb teremben foglaltunk helyet. Kivetítő segítségével tudtunk meg fontos információkat, majd egy kísérletet is láthattunk. Először azt mutatták meg nekünk, hogy a vizeink mindössze 2,7 százaléka édesvíz, és ennek is csak nagyon kevés része iható. Megnéztük a víz körforgását is, és megismerkedtünk a felszíni, illetve a talajvizekkel. Ez után szembesültünk néhány problémával. A növénytermesztésnél a hatalmas locsológépek pazarolják a vizet, hiszen nyáron a nagy melegben a víz nagy része elpárolog, mielőtt leérne a földre. A nagy ültetvényekre még nem, de a kisebbekre már találtak megoldást, egy csőből a víz cseppenként hullik pontosan a növények gyökerére. Otthon például az összegyűjtött esővízzel lehetne csökkenteni a vezetékes vízfelhasználást. Elgondolkodtató volt látni, milyen veszélyeket jelenthet, ha a kertben hozzá nem értő módon ásnak kutakat, hiszen a szennyeződések gyorsan bekerülhetnek az ivóvízbe is.

Az állattenyésztésben is pazarlóan bánnak a vízzel, ugyanis rendes ivóvízzel mossák ki az állatok alól a szennyeződést, és a háztartásokban is több vizet használunk a kelleténél. Annak érdekében, hogy ez megváltozzon, még az is sokat jelent, ha fogmosás közben elzárjuk a vizet. A nagy üdítőgyártó cégek is rengeteg vizet használnak, a másik baj pedig az, hogy műanyag flakonokban árusítják termékeiket. Mivel ezek nagyon lassan bomlanak le, jobb megoldás lenne, ha csapvizet innánk. Megtudtuk, hogy a víz tisztítása sem könnyű feladat. Kitalálták, hogy ezt a kisebb kertekben nád segítségével meg lehetne oldani, igaz, ivóvíznek nem lenne jó, viszont nyugodtan visszaengedhetnénk a patakokba, folyókba, mert biztosak lehetnénk afelől, hogy ezzel nem szennyezzük vizeinket. Megtudtuk, milyen nagy gondot jelent a lefolyókba öntött festék és olaj, s hogy ezek óriási mennyiségben a háztartásokból kerülnek a szennyvízcsatornákba. A megoldás a külön gyűjtése, majd a kijelölt helyeken történő leadása lehetne. Erről a lehetőségről azonban sokan nem tudnak, vagy csak nem akarnak időt fordítani minderre.

Elmondták nekünk azt is, hogy a vízből nehéz eltávolítani a fémeket, mely egy kísérlet során beigazolódott. Itt azt is megfigyelhettük, hogy szén, homok és kavics segítségével a természet hogyan képes megtisztítani a vizet. A kísérlet után választ kaphattunk kérdéseinkre, így hallottunk például az Amerikában kikísérletezett génkezelt lazacról. Végül keresztrejtvényt oldottunk meg, Leginkább mégis azért volt figyelemfelkeltő az előadás, mert a debreceni, városkörnyéki állapotokról is hallhattunk, illetve láthattunk képeket.

Ijesztő, hogy már most is rengeteg embernek nincs ivóvize, de a számítások szerint 2050-re az emberek 30%-a lesz ugyanilyen helyzetben.

Sok új információt hallottunk a TIKÖVIZIG-nél eltöltött egy óra alatt. Eddig is tudtunk arról, mennyire fontos a vizek védelme, de minél több alkalommal látunk erre vonatkozó, a mindennapi életünkben jelen levő állapotokról, annál tudatosabban tarthatjuk tisztán a vizeinket, illetve gondoljuk meg a felhasználását. Jó volt hallani és látni, milyen sok helyről érkeztek csoportok más iskolákból is az előadásra.

Kötelességünk a Föld vízkészletét minden tudásunkkal és lehetőségünkkel óvni, hogy az emberiség nélkülözhetetlen kincsét még sokáig használhassuk. Mindannyian tehetünk valamit ezért a célért!

 

 

Hegyi Tamara, Nagy Richárd 6.c o.

Kazinczy Ferenc Általános Iskola és AMI

Fogalomtár
A vízügyi ágazat számtalan szakkifejezést használ. Ezekhez a szélesebb nyilvánosságnak szánt közleményeink és az igazgatósági honlap esetében is ragaszkodnunk kell. Az itt látható fogalomtárat annak érdekében állítottuk össze, hogy a szakmán kívüli érdeklődők számára is érthetővé tegyük a szakkifejezéseket.