A szivattyútelep épülete

A szivattyútelep múltja:

A dízel üzemű szivattyútelepet és gépészlakást 1927-28. évben létesítette és kivitelezte az Alsó-Szabolcsi Ármentesítő Társulat.

A gépészeti berendezésekre vonatkozó szerződés a LÁNG L. Gépgyár Részvénytársaság, Budapest és az Alsószabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat, Debrecen között köttetett 1927. július 15. napi dátummal Budapesten. Idézet a Szerződésből:

„Vállalkozó kötelezi magát a szivattyútelep összes gépi berendezéseit jelen szerződésnek és ennek kiegészítő részét képező következő mellékleteknek, u.m. 1927.évi május hó 16-án kelt, 428.számú I./ alatt mellékelt költségvetésnek, garanciális táblázatainak és a munkaadó által készített és II./ alatt mellékelt általános tervrajznak minden részleteiben megfelelőleg a szivattyútelepet 1100 mm belátmérőjű, helyszínen szegecselt nyomócsővezetékkel, Ganz és Társa, Danubius gyártmányú turbinaszivattyúkkal a teljes üzemképes telepet 137,500.- pengő azaz Egyszázharminchétezerötszáz pengő átalányösszeg fejében 1928. január 15-ig teljes üzemképes állapotban átadni.”

Az üzembe helyezés 1928-ban meg is történt.

Rendeltetése a Tiszafüredi-főcsatornán érkező belvíz átemelése volt a Tiszába  A Kiskörei Vízlépcső megépítése folytán a Tisza visszaduzzasztása a tiszafüredi szakaszt is érintette. Emiatt a gravitációsan történő vízbevezetés lehetetlenné vált. Így a gravitációs zsilipet 1973-ban elbontották, ezt követően a Tiszafüredi-főcsatorna által szállított belvizet teljes mennyiségben a szivattyútelep emelte a Tiszába.

A gépterem falán építés után két évvel, azaz 1930 tavaszán süllyedésből származó repedések mutatkoztak. A káros jelenség megszüntetése, illetve továbbterjedésének megakadályozása céljából 1937-ben 50 cm sortávolságban 100 cm pontsűrűségben, összesen 115 fm hosszban kétsoros cementfüggönyt sajtoltak be. A munka befejezése után 1939 tavaszáig a repedések nem terjedtek tovább.

Ettől kezdődően azonban a repedések újból megnyíltak, a telep épülete ismét süllyedni kezdett. A TIVIZIG tervei alapján 1959 novemberében újból cementfüggönyöket létesítettek. A terv 50 cm pont és sortávolságban 100 fm hosszban 10-12m mélységű, 3 soros cementfüggöny létesítését tartalmazta. 1960. április 27-ig a tervezett 600 besajtolási pontból 190 helyen 107 mázsa cementet és 78 mázsa löszt sajtoltak be a talajba.

A munka befejezése után a TIVIZIG 6 helyen próbafúrást végzett. Megállapítást nyert, hogy a besajtolás teljes mélységében összefüggő elcementálódás nem történt. A vizsgálatok alapján az OVH elrendelte a besajtolás folytatását. A műtárgy alatti szivárgások megfigyelésére 10 db talajvíz észlelő kutat létesítettek. 1959 novemberétől 1961 júniusáig tartó munkálatokhoz -707 besajtolási ponton- 2614 mázsa cementet használtak fel.

A későbbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a cementfüggöny nem alakult teljesen a feltételezés szerint. Ettől függetlenül a süllyedés megállt, és a munkálatok pozitív eredménnyel végződtek.

Az épületen az 1973-as ellenőrzések során, az épület falain repedések voltak láthatóak, ami nem volt számottevő. A 2-es számú gép tengelykapcsolásánál 1,5-2 mm süllyedés mutatkozott, de ez az üzemelést nem zavarta. A gépek alapozása ugyanis az épület falainak alapozásától független. A 2 db GANZ gyártmányú turbinaszivattyú és a 2 db egyenként 3 hengeres diesel rendszerű meghajtó motor egy 14,5 x 2,5 m méretű, felső lapjával a padló szintjével színelő /88,96 mAf (88,275 mBf)/ és 2 m mélyre benyúló beton-tömbön nyugszik. A betontömb alatt 14,84 x 2,8 m méretű 0,5 m vastag alaplemez van. Alsó síkja 86,46 mAf (85,775 mBf).

Már ekkor felmerült a szivattyútelep kiváltásának gondolata.

Egy 1974-es Statikai szakértői vélemény összegzése a következő volt:

„Az épület falazott szerkezeteiben és födémében tapasztalt meghibásodások magyarázhatók és tulajdonképpen csekélyek. Mivel a mozgások a vizsgálati időben nem folytatódtak, az alapozás megfelelőségét nem vontuk kétségbe. Fentiek alapján kijelentjük, hogy a látható repedések az épület stabilitását nem veszélyeztetik, és életveszélyt nem rejtenek magukban. Megerősítési munkára tehát nincsen szükség, javaslatunk ezért kizárólag egy esztétikailag szükséges tatarozás elvégeztetése.”

Mivel a szivattyútelep működése továbbra sem volt problémamentes, így a 80-as évek elején a Támlaposi szivattyútelep üzembe helyezésével kiváltásra került.

Ma már csak ritkán fordul elő, hogy a dízel üzemű gépekkel meghajtott szivattyúkat beindítják. Maga a telep egyébként üzemképes, de használatára évek óta nem volt szükség. Jelenleg, mint ipari műemlék funkcionál, tekintettel a szivattyútelep területén elhelyezett szivattyúk, gőzgépek kiállítására.

A szivattyútelep jelenlegi állapota:

A szivattyútelepen 1927-es építése óta több esetben végeztek fenntartási munkát. Ezen felújítási munkákat mind esztétikai, mind állagmegóvási szempontok indokolták.

1984-ben a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság renováltatta a régi szivattyútelep épületét. 

A Vízügyi Igazgatóság (jelenleg TIKÖVIZIG), mint az előzőekből is kiderül, évtizedeken át jelentős összegeket fordított az épületre, az épület környezetére és a benne üzemelő gépek megmentésére, állagmegóvására. Az 1984-es - részleges - felújítás óta, múzeumként működő épületegyüttesre azonban már ráfér egy újabb renoválás.

Műszaki paraméterek:

A szivattyútelepről műszaki dokumentáció csak részben lelhető fel. Tekintettel arra, hogy a szivattyútelepet üzemen kívül helyezték, így jelenleg nincs a telepre vonatkozó érvényes kezelési és karbantartási utasítás, illetve vízjogi üzemeltetési engedély. Üzemelése csak felügyelet mellett végezhető. A gravitációs levezetés nem biztosított.

A csatornán érkező uszadékot fix gereb fogja fel. A szívó oldalon kétsorú betétgerendás elzárás lehetősége biztosított. A két szivattyú egy-egy 700 mm-es nyomócsövön keresztül egy közös 1100 mm-es nyomócsőbe dolgozik. A közös nyomócső hossza 42,5 m. A nyomócső tolózárral zárható.

Diesel motoros átemelő szivattyúk:

A szivattyútelep szíve. Két egység. Csodálatos, háromhengeres dízelmotor és fix tengelykapcsolóval hozzá kapcsolódó centrifugál szivattyú. 80 év után is „pöccre” induló szerkezet. Rendkívül jó állapotban vannak. Üzemképesek és üzemkészek.

17.kép: A dieselmotoros szivattyú

Segédberendezések:

A dízelmotoros szivattyú beindításához több segédberendezésre is szükség van:

• A motor felpörgetéséhez sűrített levegőre van szükség, amit egy kompresszor állít elő. Ma egy elektromos motorral hajtott kompresszor van üzembe állítva, de fontos tudni, hogy amikor üzemel a motor, akkor „DEKOMP” állásba kacsolva a vezérlő kart a légtartályt feltölthetjük sűrített levegővel az újabb indításhoz.
• A szivattyúház vízzel való feltöltése vákuum segítségével történik. A vákuumot vákuumszivattyúval állíthatjuk elő. Ma egy elektromos motorral hajtott vákuumszivattyú van üzembe állítva, de működőképesen a régi helyén megtalálható a főtengelyről levett szíjhajtással üzemeltethető vákuumszivattyú is.
• Fontos segédanyag a víz. A vizet ma már vezetékes vízről kapja a szivattyútelep. Az emeleten elhelyezett nagy víztartályt kell indulás előtt és menet közben szükség szerint feltölteni vízzel. Ebből a tartályból csővezetéken keresztül gravitációsan jut el a víz a felhasználási helyekre megfelelő csap- illetve szelepnyitásokkal. Működőképesen a régi helyén megtalálható a főtengelyről levett szíjhajtással üzemeltethető vízszivattyú is. Sőt egy elektromos motorral hajtott szivattyú is van hidroforral tartalékban, ami a kútból tudja ellátni a rendszert vízzel.