Jó döntést hoztak a Svájci Államszövetség lakosai, amikor néhány éve úgy döntöttek, hogy az Európai Unióhoz frissen csatlakozott államok – közötte Magyarország is – kapjanak anyagi támogatást a svájci adófizetők pénzéből az ár- és belvízvédelmi helyzetük javítására.

Magyarországon az első, a Svájci-Magyar Együttműködési Program támogatásával megvalósított árvízvédelmi infrastruktúrát fejlesztő projekt sikeres befejezése azt bizonyítja, hogy  Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) és az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉMVIZIG) a kapott támogatást hasznosan felhasználva, több százezer ember javainak védelmében, a kor legmagasabb színvonalú technikai lehetőségeit kihasználva korszerűsítette a közös Tisza szakasz védelmi terveit – mondta Bábosik Katalin a Svájci Hozzájárulás Program vezetője a „SH-26 - A TIKÖVIZIG és ÉKÖVIZIG kezelésébe tartozó szakaszok árvízvédelmi terveinek korszerűsítése” c. projekt Tiszacsegén tartott záró rendezvényén.

A Tisza bal partján fekvő kisváros egyike annak, az ötvenkét településnek, melyek elemi érdekét szolgálta a harminc éves árvízvédelmi tervek korszerűsítése.

Bodó Sándor a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnöke a térséget érintő, az utóbbi években mind gyakoribb árvizek súlyos anyagi károkat okozó hatásáról és a projekt eredményeként elkészült modellnek az árvizek jövőbeni megelőzésében játszott fontos szerepet kiemelve méltatta az elkészült felmérést.

Az elmúlt évek pusztító áradásairól Laki József, az ÉMVIZIG műszaki igazgatóhelyettese tartott előadást.

Bara Sándor a főpályázó TIVIZIG igazgatója részletesen ismertette, mely feladatokat végeztek el a szakemberek az elmúlt hónapokban Így szólt arról, hogy az érintett ártéri öblözetekről légi felvételeket készítettek, és távérzékelési-térinformatikai technológiák alkalmazásával szimulálták az esetleges ártéri elöntések hatásait, feltérképezték a terepadottságokat.

Dr. Tomor Tamás projektmenedzser egyebek mellett arról beszélt, hogy centiméteres pontossággal határozták meg a domborzati elemeket a Tisza folyó vizsgált 110 kilométeres szakaszán. A projekt során elvégezték az érintett árvízvédelmi töltés légi lézeres felmérését valamint hipersprektrális kamerával adatokat gyűjtöttek a hullámtérről. Az eredmények feldolgozását követően naprakész, bármikor módosítható adatokhoz és modellhez jutottak, mely jelentősen megkönnyíti az árvizek pusztításának megakadályozását.

Galéria >>