Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság
Gyengénlátóknak

Újra a régi fényében ragyoghat a Keleti-főcsatorna

2013.07.17

Jelenleg zajlik a kivitelezői közbeszerzési eljárás, várhatóan ősszel megkezdődhetnek a rekonstrukciós munkálatok a csaknem 100 kilométer hosszú Keleti-főcsatornán.


A Tisza-Körös völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (TIKEVIR) Európa egyik legnagyobb összefüggő vízgazdálkodási rendszere, amelynek célja, hogy a vízhiányos térségek vízkészletét pótolja, a térségben nem ritkán jelentkező belvizet a környező vízfolyásokba jutassa, végső soron az Alföldre jellemző hidrometeorológiai szélsőségek hatását az összehangolt vízkormányzás révén csökkentse. Évtizedekre visszatekintő időjárási adatsorokkal alátámasztható tény, hogy a Körös-völgy nyári természetes vízkészlete nagyon hiányos, ezért a jelentkező – elsődlegesen öntözési célú – vízigények kielégítése csak tiszai vízátvezetésekkel lehetséges.

A TIKEVIR 15 ezer négyzetkilométeres, négy megyére kiterjedő működési területén két, a rendszer működését meghatározó főcsatorna, a Keleti-, és a Nagykunsági-főcsatorna, valamint a Hortobágy-Berettyó helyezkedik el.

Az Európai Unió támogatásával megvalósuló Komplex Tisza-tó Projekt - amely a Közép-Tisza-vidéki, a Tiszántúli és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság összefogásával jött létre (projektgazda a KÖTI-VIZIG) -, egyik fő célja a TIKEVIR rekonstrukciója, átfogó fejlesztése a biztonságos mezőgazdasági, ipari és ökológiai vízellátás érdekében.

A Tiszalöki Vízerőmű által felduzzasztott Tiszából az 519,3 folyamkilométernél kiágazó Keleti-főcsatorna eredendően a tiszántúli területek öntözését, és az ömlesztett áruk olcsó szállítását hivatott szolgálni. Tervezése már az 1830-as években megkezdődött, de az első kapavágásra csak bő egy évszázaddal később, a II. világháborút megelőzően került sor. Az építkezés 1951-ben folytatódott, 1954-re Hajdúszoboszlóig, 1955-re Tetétlenig épült meg. A megközelítőleg száz kilométer hosszú, 22 település határát érintő Keleti-főcsatorna a Tiszából gravitációsan nyeri a vizét, kezdetben a maximális vízáteresztő képessége másodpercenként 60 köbméter volt. A meder vízmélysége 3–4 méter, eredeti szélessége 40, a jelenlegi azonban már csak 25–30 méter. Egykoron két 700 tonnás uszály egymás melletti haladását tette lehetővé, teljes merülés mellett. A csatorna 200 ezer hektár föld öntözését és 4 ezer hektár tógazdaság létesítését tette lehetővé. (Nem mellékesen népszerű horgászhellyé vált, töltései mentén sorakozó hétvégi telkek révén pedig további jóléti szerepet is betölt.) 

Horgászok a Keleti-főcsatorna partján a 70-es években_thumb.jpgA rekonstrukció és a fejlesztés szükségességét a Keleti-főcsatorna 52 éves üzemelési tapasztalatai, műszaki meghibásodások indokolják. A mederben ugyanis helyenként jelentős mértékű feliszapolódás alakult ki, melynek következtében lecsökkent a vízszállító kapacitás. A szabályozó műtárgyak felújítást igényelnek, illetve némelyik állapota annyira leromlott, hogy átépítésük elkerülhetetlen. (A feliszapolódás különösen a torkolati szakaszon jellemző, erőteljesen mérsékelve a vízszállító képességet.)

 

 

 

Tiszavasvári beeresztő zsilip_thumb.jpgA Komplex Tisza-tó Projekt keretében a főcsatorna torkolati szakaszán a feliszapolódás eltávolításával helyreállítják a vízjogilag engedélyezett, másodpercenként 60 köbméteres vízszállítási kapacitást. A Tiszán érkező hordalék és uszadék bejutásának megakadályozásával, szükség esetén az érkező szennyezések kizárásával teljesülnek a vízminőségi elvárások, ezzel pedig biztosítható, hogy a Keleti-főcsatorna 1. bögéje továbbra is ivóvízbázis maradjon.

 A Balmazújvárosi bukó felújításával megteremtik a biztonságos üzemelés feltételeit, ezáltal lehetővé válik a szükséges vízmennyiség továbbvezetése. A működésképtelen Hajdúszoboszlói vízszinttartó műtárgy helyére egy korszerű, másodpercenként 20 köbméter víz átvezetésére alkalmas műtárgy létesítésével a vízszintek és vízhozamok szabályozhatókká válnak, így kialakítható lesz a főcsatorna 3. bögéje.

Balmazújvárosi bukó_thumb.jpgA rossz műszaki állapota miatt csökkentett kapacitással üzemelő Bakonszegi vízleadó műtárgy helyén korszerű zsilipes műtárgy épül, amellyel biztosítható a kívánatos másodpercenként 10 köbméteres vízhozam továbbvezetése a Körös-völgybe, továbbá javítható a vízminőség. A beruházás részeként helyreállítják a K-VII - Kösely vízleadó útvonalat is.

Természetesen a kor színvonalának megfelelő vezérlő-szabályozó rendszer is részét képezi a fejlesztésnek.

 

                                                                                                          Laczi Zoltán

Fogalomtár
A vízügyi ágazat számtalan szakkifejezést használ. Ezekhez a szélesebb nyilvánosságnak szánt közleményeink és az igazgatósági honlap esetében is ragaszkodnunk kell. Az itt látható fogalomtárat annak érdekében állítottuk össze, hogy a szakmán kívüli érdeklődők számára is érthetővé tegyük a szakkifejezéseket.